Rudolf Nurejev

"Nurejev 54 �ves kor�ban halt meg nemr�gen. Noha minden �js�gban megjelent r�la valami, �gy �rzem, hogy a nagy t�ncos m�gsem kapott n�lunk kell� m�ltat�st. Ennek szerintem k�t oka lehet. Az egyik, hogy Nurejev fiatalon nem j�rt rendszeresen Budapesten, �s p�ly�j�t a magyar k�z�ns�g nem figyelhette. A m�sik, hogy a balett nem t�rgya n�lunk a nemzeti szenved�lynek, mint Oroszorsz�gban, D�ni�ban vagy Angli�ban. Ennek eredm�nye, hogy igaz�n nagy balett�ncosunk kev�s akadt, ha pedig akadt, mint a 70-es �vek Amerik�j�ban �s Nyugat-Eur�p�j�ban Nagy Iv�n, �gy r�la is ar�nylag kevesen tudnak.

Nurejev szovjet vonaton sz�letett 1938-ban. T�ncolni k�s�n, tizenn�gy �ves kor�ban kezdett csak. Tizenhat �ves kor�ban Uf�b�l egyed�l utazott Leningr�dba, �s ott jelentkezett a Kirov-balettiskol�ba. Felvett�k, holott pontosan k�tszer olyan id�s volt, mint az �ltal�nos felv�teli kor, a nyolc �v. H�rom �vvel k�s�bb levizsg�zott, �s mindj�rt a Kirov egyik szt�rja lett. N�gy �v m�lva vend�gszerepl�sre P�rizsba utazott a Kirov Balettel. K�zben a titkosrend�rs�g tudom�s�ra jutott, hogy a balett vezet�s�t �s a szovjet rendszert �lesen b�r�lta. Ez�rt visszarendelt�k Moszkv�ba, azzal a hazugs�ggal, hogy a Kremlben v�rj�k t�ncra.

Nurejev okos volt, nem lehetett becsapni. A p�rizsi rep�l�t�ren kiragadta mag�t a szovjet �gyn�k�k karj�b�l, a francia rend�rh�z futott, �t�lelte, �s franci�ul azt mondta n�ki: „Nem akarok innen elutazni!” A rend�r visszaengedte, de nem az ut�na fut� �gyn�k�ket. �gy �rkezett meg v�glegesen Nyugatra. Egyik bar�tom, aki a 60-as �vek elej�n tagja volt annak a k�t t�rsas�gnak, melyekben Nurejev t�ncolt mint szt�r, a k�vetkez�ket mondta r�la:

„A huszadik sz�zad m�sodik fel�ben a nagyobb t�rsas�gokban a t�nc sz�nvonala olyan magas, hogy a sz�lista �s a balettkar tagjai k�zt egyed�l megb�zhat�s�guk a k�l�nbs�g. Vagyis a balettkar b�rmelyik f�rfitagja �ltal�ban, de nem mindig, �t piruettre k�pes, m�g a sz�lista, a szt�r mindig ki tud v�gni �t piruettet.” E szab�ly al�l Nurejev volt a nagy kiv�tel. Technikai bizonytalans�g�t val�sz�n�leg az okozta, hogy k�s�n kezdett el t�ncolni. Eg�sz p�ly�ja alatt a k�z�ns�g sohasem tudta, mi t�rt�nik majd. Olyik este t�k�letes volt, m�s est�ken h�rom piruettet sem tudott befejezni. Paradoxonnak t�nik, hogy el�ad�sai izgalm�hoz ez is hozz�j�rult. Egy angol kritikus azt �rta r�la, hogy „biztons�gi h�l� n�lk�l t�ncol”.

„Els� el�ad�s�n vel�nk Sonja Arova balerin�val t�ncolta Don Quijote Pas de Deux-j�t. Nagyszer�en adt�k el� az adagiot, de a csoda csak ut�na k�vetkezett. Nurejev az �res sz�npadra s�t�lt ki, hogy sz�l�j�t elkezdje. Hihetetlen�l kiny�jtott arabeszkbe l�pett, vagy �t m�sodpercig egyens�lyozta mag�t, �s amikor a zene felcsattant, a „cabriole en avant”-nal a leveg�be emelkedett. Kiny�jtott l�bbal �gy lebegett, mintha fekv�sz�ken pihenne. Legfeljebb, hogy hat l�b magasan volt. Az olimpiai versenyen sem l�ttam senkit ilyen magasra ugrani. Amikor f�ldet �rt, nem hallottuk t�bb� a zen�t. A t�bb ezer f�nyi hallgat�s�g fel�llt �s �v�lt�tt. Nem tapsolt; �v�lt�tt.”

„Nurejev egym�ssal ellent�tes em�ci�kat �bresztett benn�nk. El�sz�r im�dtuk �s tisztelt�k, mint zsenit. Azt�n azt gondoltuk r�la, hogy a legpimaszabb, legarrog�nsabb csib�sz, akit valaha �let�nkben l�ttunk. Egyszer, amikor a pr�b�n hihetetlen�l durva volt hozz�m, egyik t�ncosn� koll�g�nknak panaszkodtam: »Istennek k�pzeli mag�t.« A l�ny b�lintott. »Sajnos, az« – mondta kiss� szomor�an. J�val k�s�bb Marlene Dietrich jelentette ki: »Soha senkivel nem tal�lkoztam m�g, aki ennyire im�dta volna �nmag�t, mint �.«”

„Nurejev leszerz�d�se ut�n hossz� h�napokig figyeltem a sz�npad oldal�r�l a k�z�ns�g elragadtat�s�t, amikor t�ncolt. Azt hiszem, csak Nizsinszkir�l mondhatni a maga idej�n, hogy ezt a frenetikus hat�st keltette. Ez a hat�s, hogy �gy mondjam, elektromos, vill�mszer�, azonnali volt, �s m�g nem is t�nc�t�l f�gg�tt: abban a pillanatban kezd�d�tt, amikor sz�npadra l�pett, mintha vad�llat, gy�ny�r� p�rduc �rkezett volna. De ugyanekkor t�nca is mindenn�l elragad�bb volt.”

„�s ez a t�nc m�gsem volt t�k�letes. Barisnyikov� mindig az volt k�s�bb. Ha az olyan er�s �s kiv�l� technikus, mint �, piruettekbe kezd, mindig tudni, hogy v�gigt�ncolja �s t�k�letesen be is fejezi �ket. A korcsoly�z� k�nnyeds�g�vel forogja piruettjeit v�gig. Ut�na meg�llapodik, teljes egyens�lyban. Ez kor�ntsem unalmas, de el�re l�that� �s ez�rt nem t�ls�gosan izgalmas. Ah�nyszor Nurejev piruettezett, eg�szen f�l kellett emelkednie magasan �velt l�b�ra. Szinte hihetetlennek t�nt, hogy a v�g�n k�pes legyen visszaer�ltetni mag�t alap�ll�sba. Ezent�l b�rmi t�rt�nhetett vele, els�sorban elbukhatott. K�l�nlegesnek t�nik, hogy mindazok, kik a balett technik�j�t nem ismert�k, vagyis a k�z�ns�g t�bbs�ge is �rz�kelte ezt a helyzetet, an�lk�l, hogy tudta volna, mir�l van sz�. Azt�n, amikor hat, h�t vagy nyolc fordulat ut�n Nurejev baj n�lk�l befejezte �s valahogy egyens�lyban maradt, mindenki fell�legzett �s boldog volt, b�r nem sejtette, mi�rt. Nurejev minden sz�vet megh�d�tott.”

�n csak n�h�ny �vvel k�s�bb l�ttam el�sz�r, a hatvanas �vek k�zepe el�tt, Londonban. (Vagy 1966-ban lett volna?) Nurejev akkor Margot Fonteynnel t�ncolta a R�me� �s J�li�t. Fonteyn negyvenes �vei v�ge fel� j�rt, de azt mondj�k: Nurejevvel val� t�rsul�sa megfiatal�totta, �s �lete tal�n legjobb alak�t�s�t ny�jtotta. A balett, mint k�zismert, a fant�zia j�t�ka, �s aligha j�r k�zel ahhoz, amit realizmusnak neveznek. De ez�ttal, k�t �r�ra, a k�zel �tven�ves Fonteynb�l a tizen�ves veronai kisl�ny lett a sz�nen.

Az�rt mondom ezt �gy, mert az el�ad�son, pedig v�letlen szerencs�mre j� helyen �ltem, Fonteynb�l legfeljebb a szokny�ja szeg�ly�t l�ttam. Mint a k�z�ns�g nagy r�sze, csak Nurejevet figyeltem, nem elhat�roz�sb�l, hanem �szt�neim k�nyszere alatt. Nem akartunk m�st l�tni, egyed�l �t; m�g a legjobb t�ncos is elvesztette �rdekl�d�s�nket, mihelyt � jelent meg a sz�npadon. Ez�rt t�rt�nt, hogy n�h�ny h�res balerina nem k�v�nt t�ncolni vele, mert minden tapsot Nurejev kapott.

Mindez csup�n a hetvenes �vek legelej�ig tartott. Aki Magyarorsz�gon ma negyven�ves vagy fiatalabb, nem l�tta az igazi Nurejevet. Az id�sebbek k�z�l is csak azok, akik 1971–72 el�tt Nyugaton j�rtak �s valamelyik el�ad�s�n r�szt vettek. A legt�bb t�ncos negyvenedik sz�let�snapja el�tt abbahagyja mesters�g�t. Nurejev legal�bb h�sz �vvel tov�bb folytatta a t�ncot, mintsem kellett volna. Gyenge lett, f�radt �s v�g�l m�g groteszk is. Rem�lhet�, hogy �let�nek ezt a peri�dus�t elfelejtik, �s azokon a nagyszer� filmeken �l tov�bb, melyeket a fiatal Nurejevr�l k�sz�tettek a hatvanas �vekben.

Nurejevet az AIDS �lte meg, miut�n h�rom �vig k�zd�tt a betegs�ggel. Ismer�sei szerint (mert bar�tai nem voltak; senkit nem engedett k�zel mag�hoz) mindhal�lig azt hitte, hogy puszta akaraterej�vel legy�zheti az iszony� betegs�get. De vannak hat�rok, melyeket az emberf�l�tti akarater� sem tud leb�rni. Ugyanez az akarater� viszont a huszadik sz�zad m�sodik fel�nek k�ts�gtelen�l legnagyobb t�ncos�v� tette. A vil�g sz�npadi rekordj�t is � tartja: 1964 okt�ber�ben a B�csi Operah�zban nyolcvankilencszer tapsolt�k f�gg�ny el�."