A spicc cip� megjelen�s�vel a balerin�k �j cs�csokat �rtek el a sz�npadon, �j szintre emelt�k a t�ncot, amely soha nem l�tott �teri magass�gokba t�rt. A k�nnyednek t�n� sz�kell�sekkel a balerin�k b�mulatos l�giess�get kaptak, a n�z�k pedig �gy �rezhett�k, a t�ncosok szinte rep�lnek a sz�npadon.

Az els� spiccel�k Charles Didelot 1795-�s tal�lm�ny�nak seg�ts�g�vel egyens�lyoztak a sz�npadon. Rep�l� szerkezete felemelte a t�ncosokat, akik spiccen �lltak, miel�tt elhagyt�k a talajt. A k�z�ns�g im�dta ezt a l�giess�get, �gyhogy a koreogr�fusok is elkezdtek egyre t�bb spiccbet�tet tenni a balettekbe. A 19. sz�zadra a technik�ra helyez�d�tt a hangs�ly, �s egyre ink�bb megn�tt a v�gy a k�belek n�lk�l el�rhet� spiccre.

A t�rt�n�szek k�z�tt nincs egyet�rt�s azt illet�en, hogy ki spiccelt el�sz�r, de az 1800-as �vek els� �vtizedeiben t�bb balerina is k�l�nf�le tr�kk�ket vetett be, hogy min�l l�giesebben n�zzen ki. A romantikus korszakban – melynek egyik legh�resebb darabja a La Sylphide – a t�ncosok pamutot t�mk�dtek cip�j�kbe, �s azt varr�sokkal er�s�tett�k meg. Marie Taglioni volt a legels� balerina, aki spicc cip�t viselt, �s eg�sz el�ad�s alatt az �j technik�val t�ncolt. Akkoriban persze m�s volt az izomzatuk is. B�r a mai t�ncosok is komoly l�bizomzattal rendelkeztek, az el�d�knek k�l�n�sen er�s bok�juk, ujjaik voltak.

A k�vetkez� v�ltozat a 19. sz�zad k�sei fel�ben t�nt fel Pierina Legnani l�b�n. Cip�je elej�ben szil�rd, lapos emelv�ny volt behelyezve, de nem olyan hegyes, mint a kor�bbi modellekn�l. A mai box el�dje is benne volt, ami m�r akkor is anyagr�tegekb�l �llt. A talp csak az ujjakn�l volt merev�tett, �gy ezek a top�nk�k m�g nagyon halkak voltak.

A spicc cip� korai form�ja egyre n�pszer�bb lett mind a t�ncosok, mind a n�z�k k�r�ben. Miut�n elterjedt, massz�vabb darabra volt sz�ks�g. Olyanra, ami b�rb�l k�sz�lt, jobb talpa volt, �s valamik�pp az ujjakat is v�dte. Azt�n id�vel maguk a t�nc t�rsas�gok kezdt�k el gy�rtani a ma is haszn�latos cip�ket, melyekben anyagr�tegeket ragasztottak �ssze szorosan.

A modern spicc cip�t gyakran tulajdon�tj�k a 20. sz�zadi orosz Anna Pavlov�nak, aki kora egyik legh�resebb, legbefoly�sosabb balerin�ja volt. K�l�n�sen magas, boltozatos r�sztje volt, ami spicc�t sebezhet�v� tette. Mivel v�kony l�bfeje volt, rendk�v�li nyom�s nehezedett a nagyl�bujj�ra. Ezt kompenz�land�, kem�ny b�rtalpakat illesztett cip�j�be a plusz tart�s�rt, az ujj r�szt pedig addig lapos�totta, kem�ny�tette, am�g box nem lett bel�le.

M�ra a spicc cip� gy�rt�s technik�ja integr�l�dott a balett technik�j�ba. Napjainkban sz�mos m�rka l�tezik, de diz�jn t�ren k�t f� csap�sir�ny figyelhet� meg. Az egyik a hagyom�nyos ragasztott cip�, amely szorosan �sszeragasztott anyagr�tegekb�l, f�b�l, szat�nb�l �ll. A m�sik v�ltozatban olyan modern anyagokat haszn�lnak, mint p�ld�ul a m�anyag, ami er�s�ti a cip�t. De abban is k�l�nb�zik a klasszikust�l, hogy k�v�l nincs red�z�s a szat�nbor�t�sn�l, bel�l pedig habr�tegek, zsel�s al�t�tetek vannak, a k�z�ps� r�sz pedig fa helyett szint�n m�anyagb�l van, ez�rt tov�bb tart.  

A spicc cip� meghat�roz�sa: olyan speci�lisan kifejlesztett cip�, amely seg�t el�rni, hogy a t�ncos teljesen s�lytalannak t�nj�n t�nc k�zben. A t�k�letes egyens�lyt spiccen hossz� �vek alatt lehet el�rni, amiben komoly szerepe van a spicc cip�nek. A teljes spicc el�r�s�hez els�sorban a saj�t er�re �s technik�ra van sz�ks�g, ha l�trej�tt a spicc poz�ci�, folyamatosan fesz�teni kell a l�b, a boka izmait, azt�n az eg�sz testet. N�lk�l�zhetetlen a megfelel� spicc cip� �s a rengeteg gyakorl�s, k�l�nben komoly s�r�l�sek keletkezhetnek. A spicc cip�t ink�bb n�i t�ncosok viselik, f�rfiak akkor, ha valamilyen speci�lis, p�ld�ul n�i szerepet (Hamupip�ke mostohatestv�rei) t�ncolnak.